Hatvan alkalmazottját bocsátja el novemberben a parajdi sóbánya, így a jelenlegi 125 fős személyzetből 65-en maradnak. A létszámleépítés egy korábban elkezdett átszervezés része, az érintett munkavállalók végkielégítést kapnak. A bánya vezetősége eközben a megmaradó tevékenységek fenntartásán és a jövőbeni kitermelési lehetőségek feltérképezésén dolgozik. Parajd polgármestere szerint az elbocsátások újabb súlyos következményei a bányakatasztrófának, amelyek nemcsak az alkalmazottakat, hanem az egész térséget érintik.

A hatvan dolgozó november 20-án fejezi be munkáját a parajdi sóbányánál. Nagy Imre Barna termelési igazgató elmondta: az átszervezés már tavaly ősszel elkezdődött, de különböző bürokratikus akadályok miatt csak most sikerült végrehajtani.

„És azt kell tudni, hogy akik elmennek, végkielégítéssel mennek el, ami 8, 10, 12 átlagfizetés, a régiség függvényében. Utána viszont sajnos csak a munkanélküli-segélyt kapják” – fogalmazott a termelési igazgató. Hozzátette, hogy az érintettek között fiatalabb és idősebb alkalmazottak egyaránt vannak, hozzávetőleg fele-fele arányban. Többen már új munkahelyet találtak, különösen azok közül, akik szakképzett munkaerőnek számítanak.

Az átszervezés már tavaly ősszel elkezdődött, az elbocsátásra kijelölt munkahelyek listája pedig az év közepére nagyjából összeállt. A vezetőség először azoknak adott lehetőséget a távozásra, akik önként vállalták ezt: mintegy 19–20 alkalmazott jelentkezett, a fennmaradó körülbelül negyven dolgozóról pedig a vállalat döntött. Az érintettek között fiatalok és idősebbek egyaránt vannak, hozzávetőleg fele-fele arányban, néhányan pedig már a nyugdíjkorhatárhoz közel állnak. A termelési igazgató azt is elmondta, hogy az elmúlt időszakban rotációs rendszerben hatvan alkalmazott technikai munkanélküliségen volt, ami azt jelentette, hogy munkavégzés nélkül az alapfizetésük 80 százalékát kapták. A vezetőség tudomása szerint az elbocsátottak közül többen már új munkahelyet találtak, elsősorban a szakképzett fiatalok körében sikerült az elhelyezkedés. Nagy Imre Barna szerint egyelőre további létszámleépítést nem terveznek.

A megmaradó 65 alkalmazottnak elsősorban a bánya területének megfigyelését és biztonsági ellenőrzését kell biztosítania. Folyamatosan követik majd a só és a víz szintjének, illetve minőségének alakulását, valamint drónok segítségével hetente több alkalommal ellenőrzik az egykori bányajáratok állapotát. A vállalat emellett más sóbányákból származó nyers só feldolgozását is folytatná, elsősorban a környékbeli kereslet kielégítésére.

A hosszabb távú tervek között a vízszint fölötti, biztonságosan kitermelhető sótelepek felkutatása is szerepel. A kutatási folyamat első szakasza már lezárult, a következő lépésben fizikai vizsgálatokkal, fúrásokkal és geofizikai mérésekkel próbálnák meghatározni, van-e lehetőség új kitermelési terület megnyitására. Nagy Imre Barna szerint a korábban elképzelt két-három éves időtáv helyett a teljes folyamat akár hét-nyolc évet is igénybe vehet. A tervek szerint a későbbiekben a korábbi kitermelési kamrákat turisztikai célokra hasznosítanák.

A létszámleépítés Parajd számára is újabb nehézséget jelent. Nyágrus László polgármester szerint már korábban tudni lehetett, hogy a bánya alkalmazottainak számát csökkenteni fogják, a döntés pontos mértéke azonban csak most vált ismertté. A 125 alkalmazottból hatvan ember elbocsátása a teljes állomány közel felét érinti.
„És sajnos beindul az a dominóeffektus, ami a bányakatasztrófa után érzékelhető és látható volt, hogy sorra a kisebb cégeknél az elbocsátások, bezárások…És ez a helyzet, ez a tény, 60 ember számára azért nem egy kis szám” – hangsúlyozta a község elöljárója.

A polgármester elmondta, hogy már néhány érintett munkavállaló is érdeklődött az önkormányzatnál az elhelyezkedési lehetőségekről. Információi szerint vannak, akik már találtak új munkahelyet, számuk azonban egyelőre alacsony. Az önkormányzat elsősorban az elérhető álláslehetőségekről próbálja tájékoztatni az érintetteket, hiszen a településen és a környező térségben is kevés a munkalehetőség.

Nyágrus László arra is felhívta a figyelmet, hogy a következmények nem állnak meg a bányavállalat alkalmazottainál: a történtek közvetett módon az önkormányzatot, Parajd gazdaságát és az egész régiót érintik. Mint fogalmazott, az elbocsátások nemcsak a munkájukat elveszítő emberek számára jelentenek nehézséget, hanem a település jövőjére is hatással vannak.

A parajdi sóbányát 2025 májusában zárták be, miután a heves esőzések következtében megáradt Korond-patak vize betört a föld alatti járatokba, majd teljesen elárasztotta a létesítményt. A bánya kiesése azóta is érezteti hatását a turizmusból és a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból élő térségben. A mostani létszámleépítés újabb jele annak, hogy a katasztrófa gazdasági és társadalmi következményei hosszú időn át meghatározhatják Parajd és környéke életét.