Június 6-án, pénteken délelőtt ünnepélyes keretek között búcsúztak el a szovátai Domokos Kázmér Szakközépiskola tizenkettedik osztályos diákjai az alma matertől.

Osztályfőnöki óraval kezdődött az ünnepség, majd a székelyruhába öltözött végzősök átvonultak a Szentháromság plébániatemplomhoz, iskolatársaik  tiszteletükre sorfalat álltak. Kovács István igazgató nyitotta meg a felszólalók sorát, majd Bartha Éva főjegyzőnő és az egyházi képviselők osztották meg útravaló gondolataikat a fiatalokkal.

A tanintézmény diákjai ünnepi műsorral keszultek. Illyés Eszter XI. C osztályos tanuló előadásában hangzott el Váci Mihály Még nem elég című verse, majd az iskola zeneköre népdalfeldolgozással és a Republic együttes „Kirúgjuk magunk alul a földet” című dalával tette felejthetetlenné az alkalmat. A produkciókban közreműködtek: Domokos Margitka (ének), Szász Biró Botond (gitár), László Richárd (ritmushangszer), valamint Bányai Borbála tanárnő (citera).

A búcsú szavai sem maradtak el: a XI. évfolyam nevében Kálmán Kinga és Panari Ferenc-Benjámin köszönt el a végzősöktől, míg a tizenkettedikesek nevében Szabó Tibor idézte fel az elmúlt évek emlékeit. A ballagási kulcsot idén Demeter Szilvia és Biró Dénes-Nándor adták át a XI. évfolyam kiválasztott képviselőinek, Csiki Nikolett-Piroskának és Bokor Tibornak.

Az ünnepségen elismerésben részesültek azok a tanulók, akik kiemelkedő tanulmányi eredményt értek el vagy iskolájuk hírnevét öregbítették különböző versenyeken. Az évfolyamelső, Szekeres Abigél (XII.B) több díjat is átvehetett, köztük a Maros Megyei Tanfelügyelőség és a szovátai RMDSZ elismerését. Az osztályelsők jutalmazását a saját osztályfőnökeik végezték: Kincses Enikő (XII.A), Vadász Csilla (XII.B) és Deák Erika (XII.C).

Az esemény a régi székely himnusz közös eléneklésével zárult, amely után megható szavakkal búcsúztatták a végzősöket: „Menjetek bátran, emelt fővel, de sose feledjétek, honnan indultatok!” – hangzott el a záróüzenet, melyet Weöres Sándor gondolatai koronáztak meg: „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra.”
A Domokos Kázmér Szakközépiskola újabb generációját bocsátotta útjára – reménnyel, biztatással és a közösség összetartó erejével.